BAKONYKARSZT ZRT.
TÖBB, MINT 100 ÉVE KEZDŐDÖTT

A BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. 1996. január 1-jén alakult, jogelődje az Zrt. főrészvényese - Veszprém megyei jogú város - mai értelemben vett vízművét pedig 100 éve, 1896. október 1-jén helyezték üzembe.

A jogelőd vízműnek és a részvénytársaság megalakulásának egyaránt volt történelmi előzménye. A veszprémi vízműnek a püspöki palotát ellátó Tummler-féle vízemelő-szerkezet, a BAKONYKARSZT Zrt.-nek pedig a Veszprém Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. Az előzmények közötti különbség viszont az, hogy 100 esztendeje vízmű épült máig ható igénnyel - a fogyasztók szükségleteinek megfelelő jó minőségű vízzel való biztonságos ellátása, a locsolóvíz biztosításával a tűz kártékony hatásának csökkentése -, míg egy évszázaddal később, a korábban "felülről" létrehozott megyei vállalatból, 121 önkormányzat alakította meg a részvénytársaságot, üzemelő vízműveivel.
Az önkormányzatok döntését a rendszerváltozás tette lehetővé, melynek során hozzájutottak víziközmű-vagyonukhoz és szabadon határozhattak arról, hogy milyen formában kívánják működtetni. Természetes igényként merült fel részükről, hogy ellenőrizzék a víz- és csatornamű működését, hogy az általuk megállapított díj a település ellátása érdekében felmerült költségeket tartalmazza, hogy a díjban szereplő, a rekonstrukciót szolgáló költséget az önkormányzat által ellenőrzött módon, a település víziközmű felújítására, karbantartására fordítsa a működtető. Igényelték, hogy az üzemeltető feleljen meg a rendelkezésekben rögzített feltételeknek, a személyi és tárgyi előírásoknak, de mindenekelőtt biztosítsa a biztonságos, magas szintű, folyamatos szolgáltatást, a lehető legalacsonyabb díjak mellett. Az elvárások megvalósítása érdekében hozták létre önkormányzatok, mint tulajdonosok a BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Részvénytársaságot.

Az elvárások megvalósításának biztosítéka a történelmi hagyomány, s az új iránti fogékonyság. Száz évvel ezelőtt az országban az elsők között épült itt vízmű. Fejlődését, fejlesztését a tulajdonos önkormányzatok igénye mellett a mindenkori vízműves dolgozók szakmai igényessége, a vízmű iránti odaadása, szeretete segítette. Jól példázza ezt, ahogy a kezdettől fogva alkalmazták az adott kor legújabb technikai vívmányait, ahogy óvták a vízszolgáltatáshoz szükséges berendezéseket a háborúk viharában. A "vízművesek" mindig odaadóan, áldozatkészen végezték munkájukat. Az ajkai árvíz idején, három napon át éjjel-nappal folyamatosan dolgoztak, hogy legyen vize Pápának. Az árvíz okozta csőtöréseket veszprémi és várpalotai szerelőkkel együtt javították. Várpalotán a bántapusztai nagy csőtörésnél, a bányavíz betörésnél segített az egész vállalati kollektíva. Veszprémben az ideiglenes megoldások sorozatával - Séd-völgyi, kádártai gyorsszűrők, stb. - enyhítettek a vízhiányon, és folytathatnánk a sort a többi település - köztük Zirc, Devecser, Berhida, Ősi, Királyszentistván, Vilonya, Papkeszi, Farkasgyepű, Lókút - hasonló gondjainak megoldásával.

Sokszor előfordult, hogy a vízműves szakemberek elképzeléseit a kor "kritikusai" nem fogadták el, nem nézték jószemmel. Ilyen volt a tapolcafői vízbázis kialakítása, vagy éppen a veszprémi vízbázis bővítése, amely meghiúsította a költséges balatoni, illetve a nyirádi víz idevezetését. Máskor pedig az alkalmazott új eljárások, technológiák, anyagok váltottak ki ellenkezést. Ezek közé sorolható például a pápai szennyvíztelep rekonstrukciója, ami a lehetetlennek tűnő 400 millió forintos beruházás helyett 40 millió forintból oldotta meg 15 éven át a telep előírás szerinti működését, vagy a kemény polietilén cső alkalmazása elsőként a vízműnél, az Észak-Bakonyi Regionális Rendszer építésekor. A példák hosszan sorolhatók, az idő viszont többnyire igazolta megvalósított elképzeléseinket, ami az itt dolgozók számára kellő elégtételt jelentett.

Történelmi hagyomány kötelez bennünket, hogy a mai igényeknek is eleget tegyünk, s bizonyítsuk az alapító önkormányzatoknak: elvárásaiknak megfelelünk. Védjük, óvjuk a vízbázisokat, a szolgáltatott víz pedig mindig jó minőségű, színtelen, szagtalan, üdítő. Több mint száz éve, hogy Veszprém város képviselőtestületének elhatározásából "a város közönsége az ezredéves ünnepség alkalmából már ezen intézmény áldásában részesedik", de még alig egy évtizede, hogy a megyében, az 1994-ben átadott Somlóvecse, Vid, Kisszőlős kistérségi vízmű üzembe helyezésével, a települések közműves vízellátásának kiépítése befejeződött. "A vízvezeték csatornázás nélkül mindig kétséges kincsünk marad", fogalmazta meg találóan már a múlt század legelején dr. Szeglethy György veszprémi polgármester. A mi korunk követelménye viszont az, hogy ne teljen el ilyen sok idő addig, amíg minden településen csatornáznak és az elvezetett szennyvíz megtisztítva kerül vissza a természetbe, Ehhez, valamint az előzőkben említett alapítói igények, elvárások megvalósításához ad kellő biztosítékot az 1996. január 1-jén megalakított BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. egész munkavállaló kollektívája.